Budapest, te drága!

 Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács tagjai csütörtökön kezdődő kétnapos, videokonferencia keretében tervezett csúcstalálkozójukon a koronavírus okozta világjárvány alakulásáról és az egészségügyi veszélyekre való felkészültségről tartanak megbeszélést, továbbá megvitatják a biztonság és védelem kérdéseit, valamint a déli szomszédsággal fennálló kapcsolatokat.
    Havasi Bertalan emlékeztetett: miközben az uniós tagállamok körében egyre nagyobb az elégedetlenség és a felháborodás a nyugati vakcinaszállítmányok hiánya és sorozatos késlekedése miatt, a magyar kormány más utat választott; a lehető legtöbb vakcinát szerzi be a lehető legtöbb forrásból. Így 3,5 millióval több embert tud beoltani, mint egy hasonló méretű EU-tagország. Minden oltás jó, ami hatékony, biztonságos és megvédi az emberek életét - ismételte meg a magyar kormányzati álláspontot a sajtófőnök.

Benkő Tibor azt mondta: az ország fegyveres védelme és más általános katonai feladatok mellett az a legfontosabb, hogy a katonák az emberek egészségének védelmét legjobb tudásuk szerint segítsék.
    A miniszter emellett továbbra is prioritásnak nevezte az országhatár védelmét. Felhívta a figyelmet, hogy egyre többen próbálnak meg illegálisan bejutni Magyarországra, és a migrációs útvonalakon is egyre többen vannak. Megjegyezte: azt is látni, hogy az Európai Unióban nincs egység abban, kit lehet beengedni. Magyarországnak viszont ebben a kérdésben határozott álláspontja van, melyhez következetesen tartja magát. "A nemzeti érdek az elsődleges" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: ezért a katonáknak ott kell lenniük a határok mentén és a nemzetközi feladatokban.
    Benkő Tibor kiemelt feladatként említette a haderő létszámának újratárgyalását, a szükséges létszámnövelés és annak anyagi forrásai meghatározását is. Örömét fejezte ki amiatt, hogy egyre többen vállalnák a katonai szolgálatot, kiemelve: ennek nem lehet akadálya egy országgyűlési határozat.
    A miniszter azt is elmondta, augusztus végére tervezik Kecskeméten a nemzetközi repülőnapot. Folytatják az előkészületeket, bízva abban, hogy akkorra olyan lesz a helyzet, hogy meg tudják tartani a rendezvényt.
    Benkő Tibor kiemelte: a honvédelmi költségvetés 2016 óta azt igazolja, hogy a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési programmal Magyarország erős, meghatározó honvédelmi erővel, képességgel rendelkezzen és 2030-ra a térség meghatározó ereje legyen.
    A miniszter a tavalyi évet értékelve elmondta, 2020 ahogy mindenki számára, úgy a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) számára is rendhagyó volt. A pandémia a honvédségi szervezetfejlesztést, a honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósítását is befolyásolta, de a kitűzött feladatok nagy többségét végre tudták hajtani.
    Közölte, tavaly is folyamatosak voltak a technikai beszerzések. Megérkezett mind a 12 Leopard 2A4-es harckocsi, érkezett 4 Zlin típusú kiképző repülő, a korábban érkezett A319-es Airbus csapatszállító gépeken pedig végrehajtották azokat a fejlesztéseket, amelyek révén akár műveleti területről is haza tudják hozni a sérülteket.
    A honvédelmi programot ugyanakkor tavaly nem tudták olyan mélységében folytatni, mint tervezték - mondta a miniszter példaként említve, hogy 2019-ben 72 turnusban szerveztek honvédelmi táborokat, 2020-ban a koronavírus miatt egy sem volt. Ugyanakkor folytatódott a honvéd kadét program bővítése, abban már 79 iskola vesz részt.

    Kitért arra is, hogy a honvédelmi program egyik fő feladata a katonákról való gondoskodás. Kiemelte, hogy idén - megőrizve a tavalyi 10 százalékos többletjuttatást - béren kívüli juttatásokkal segítik a katonákat és a katonacsaládokat. Ehhez kapcsolódóan feladatként említette, hogy a katonák jogállásáról szóló törvényben rendezni kell a katonák juttatásainak rendszerét.
    Fontos feladatként határozták meg a hadkiegészítési rendszer működésének új alapokra helyezését is. Ez teszi majd lehetővé, hogy a hadkötelezett állomány bármikor Magyarország és a Magyar Honvédség rendelkezésére állhasson. Az erről szóló előterjesztést még pontosítják, de a tervek szerint a közeljövőben beterjesztik - közölte.
    A miniszter ismertette a honvédséget érintő kormánydöntéseket is. Elsőként kiemelte a kormány által elfogadott és már érvényben lévő Nemzeti Biztonsági Stratégiát, amely a védelempolitikai programok megvalósításának alapját jelenti.
    Szólt arról a kormányhatározatról is, mely szerint bővíteni kell Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalását. Ennek a Magyar Honvédség és a magyar katonák - a pandémiás helyzet ellenére - is eleget tettek - hangsúlyozta.
    Döntött továbbá a kormány a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet létrehozásáról, valamint elfogadta a katonai repülési együttműködésről szóló magyar-szlovák megállapodást is.
    A miniszter szólt arról az új kormányhatározatról is, ami szerint létre kell hozni egy honvéd egészségügyi kutatólaboratóriumot, amely biológiai, vegyi, radiológiai fertőzések vizsgálatára is alkalmas.
    Kitért arra, hogy jelentős változás történt a katonaegészségügy átalakításában. Azt mondta: az egészségügyi rendszer, valamint - ezzel összefüggésben is - a budapesti Honvédkórházat érintő átalakítások is fontos feladatokat adnak erre az évre.
    Benkő Tibor azt is elmondta, hogy nem fejeződött be a honvédtisztképzés átalakítása, és nem valósult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Ludovika Campusra költözése. Ezzel kapcsolatban a jövő hétre várja az asztalára a HM és az MH végső javaslatát - közölte.
    A járványügyi helyzetre tekintettel a honvédelmi miniszter idei feladatszabását több helyszínen, zárt láncú televíziós hálózaton keresztül követték az érintettek. Az értekezlet után Benkő Tibor a sajtó kérdéseire is válaszolt.
    A tisztképzéssel kapcsolatban a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési programban a keleti technikát lecserélik nyugatira. Ehhez kell igazítani a technikát kezelő, működtető állomány képzését is. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a katonák képzése még gyakorlatiasabb legyen. Megítélésük szerint ugyanis mintegy egy év gyakorlati képzésre van szükség, hogy a katona elegendő jártasságot szerezzen. Az új tisztképzési koncepció felállásával tudják majd megmondani, hogy költözik-e a hadtudományi kar a Hungária körútról - ismertette Benkő Tibor.


MTI 2021. február 25.

A Központi statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 3,3 százalékos növekedése mellett.
    Bodó Sándor hozzátette, a következő időszakban a bérek mérsékeltebb emelkedésére számítanak a koronavírus-járvány hatásai miatt. Az államtitkár szerint ezt a folyamatot bizonyítják a minimálbér-tárgyalások is, amelyek áthúzódtak az idei évre.
Az államtitkár emlékeztetett, a tárgyalások eredményeként idén a minimálbér bruttó értéke 167 400, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 219 000 forintra emelkedett.
    Közölte, az idei és a 2010-es adatok összevetése azt mutatja, hogy a polgári kormány tevékenysége alatt a minimálbér 128 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 145 százalékkal emelkedett.

MTI 2021. február 25., csütörtök 10:14