alkotmánybíróság

  • Két ponton módosítani kell a rabszolgatörvényt

    A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját és ezzel a Munka Törvénykönyvét kell módosítania az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében.

    A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját és ezzel a Munka Törvénykönyvét kell módosítania az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében.

    • a parlament „nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek”, vagyis ha például egy szakszervezet többletjogokat és juttatásokat járt ki a harminchat hónapos munkaidőkeret elfogadásáért, akkor a kollektív szerződés cég általi felmondása esetén is megilletik ezek a jogok és juttatások a dolgozókat (eddig nem volt világos, mi történik ilyenkor),
    • akkor is egy évhez viszonyítva kell elszámolni a heti pihenőidőket, ha ennél hosszabb időre szól a kollektív munkaidőkeret-megállapodás, ellenkező esetben egy harminchat hónapos munkaidőkeret esetén három éven belül akár aránytalanul sokat lehetne dolgoztatni a munkavállalókat.

    Az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság határozata alapján július végéig kell módosítania a Munka Törvénykönyvét.

    Forrás: portfolio.hu

  • Megrohamozták oltásos panaszokkal az Alkotmánybíróságot

    Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban több mint 1200-an fordultak a testülethez különböző oltásos alkotmányjogi panasszal.
  • Négy új alkotmánybírót választott a parlament

    A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát. A megválasztott alkotmánybírók megválasztásuk után esküt tettek az Országgyűlés előtt.

  • Nem lehet visszamenőleges hatályú az anyakönyvinem-változtatás tilalma

    Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló törvény azon bekezdését, amelynek értelmében a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell az anyakönyvben szereplő nem megváltoztatásának tilalmát.