2013.11.05. /
Majd’ egy év is eltelt azóta, hogy a kispesti szülők az utcára mentek a kerületi óvodák és iskolák silány, néha élelmiszerbiztonsági szempontból is kérdéses menzái miatt. Mi történt Kispesten és mennyire átlagos ez a történet ma Magyarországon?
„Eszi nem eszi, nem kap mást” – volt olvasható idén januárban a kispesti Europark előtti flashmob résztvevőinek a pólóján. A javarészt a kerületben tanuló vagy még óvodába járó gyerekek szülei azért húztak egyenpólót és vonultak ki a januári hidegben a kerület legforgalmasabb pontjához, hogy így tiltakozzanak a kerület óvodáiban, iskoláiban szerintük elviselhetetlenül silány minőségű közétkeztetésért.
Hogy ne legyen félreértés, hogy miről beszélnek, többen az egyik óvodából származó fotót is mutattak, amin egy penészlepte sonka volt látható.
Háromnegyed év telt el azóta. Bár a tiltakozók átütő eredményről nem tudtak beszámolni – bármennyire is követelték, az önkormányzat nem bontott szerződést a szolgáltató céggel és a nekünk nyilatkozó tiltakozó civilek szerint még ma is jócskán lenne mit javítani a kispesti menza minőségén – úgy néz ki, hogy a civil kurázsi mégis jelentős eredményeket ért el.
A szülők szervezett fellépése nyomán a szolgáltató, a Pensió 17 Kft. komoly szervezeti, működési változtatást hajtott végre, illetve azóta az önkormányzat is fokozottan rajta tartja a szemét a kispesti óvodai-iskolai menzákon.
Vélhetőleg ennek is betudható, hogy az eltelt háromnegyed évben már nem érkezett panasz a kerületből egyetlen olyan durva szolgáltatói hibáról sem, mint amilyen a januári fotón mutogatott állítólagos penészes sonka. Ez az eredmény kemény harcok árán született meg: a helyi menzával elégedetlen civilek és a szolgáltató egyaránt rendkívül vehemensen lépett fel az érdekeiért.
Eszi – nem eszi
Egyszereplősre sikeredett tavaly az önkormányzat közbeszerzési pályázata közétkeztetés-ügyben. Míg korábban az Elamen Kft. látta el a helyi iskolák, óvodák zömét, tavaly az önkormányzat közbeszerzést írt ki a közétkeztetési feladatok ellátására, amit második nekifutásra a Pensio Kft. nyert meg.
Azért csak második nekifutásra, mivel először érvénytelennek nyilvánították a pályázatot. Másodjára viszont már nagy tülekedés nem volt, mivel az összes ajánlattevő visszalépett, így úgy tudni, hogy a Pensió egyedül maradt versenyben.
A későbbi tiltakozók máig nem értik, hogy az önkormányzat miért ment bele abba, hogy olyan szerződést kössön a céggel, ami alapján hibás vagy gyenge teljesítés esetén felbonthatatlan a szolgáltatási szerződés.
A 2012 júliusában tíz évre aláírt megállapodás ugyanis csak meglehetősen extrém eseteket minősít szerződésbontó magatartásnak: eszerint megszűnhet a szerződés, ha a vállalkozó ételmérgezést okoz, vagy az élelmiszerbiztonsági hatóságok egy év alatt több mint öt alkalommal állapítanak meg súlyos, megalapozott kifogást.
Igaz, a civilek szerint az első strigulára nem kellett volna sokat várni, már ha a kerületi intézményvezetők forszírozzák a feljelentéseket. A nyár végétől 17 óvodában és 11 általános iskolában elindult szolgáltatóról ugyanis munkába állás után gyakorlatilag csőstül jöttek a panaszok, köztük egészen durva minőségi problémákra is.
„A szülőknek először az tűnt fel, hogy a gyerek az iskolából hazaérve feltépte a hűtő ajtaját” - emlékszik vissza Kertész Krisztián, a Kispesti Menzafigyelő működtetője, illetve a szülői-civil tiltakozás egyik szervezője - Az általunk összeállított online ebéd-értékelő kérdőíven sok panasz szerepelt ízetlen, tartalmatlan levesekről vagy éppen "betonkemény", fővetlen sárgaborsóról."
Kertész tudomása szerint a szolgáltatónak jónéhány esetben kellett cseréhez vagy pótláshoz folyamodni a panaszos esetekben. Az intézményvezető – az egyik helyi óvoda vezetője – kerek perec kijelentette, hogy nem kezdeményez vizsgálatot, mivel az ételt kicserélték, illetve „az önkormányzatnak amúgy sincs pénze ÁNTSZ-vizsgálatra”. Később a civilek szerint az önkormányzatnál elismerték, hogy az esetről nem készült jegyzőkönyv, így nem számított hibás teljesítésnek.
A sokasodó panaszok nyomán a szülők hamar léptek: már szeptember közepén megalakult a már emlegetett Kispesti Menzafigyelő, majd novemberben ezt követte a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) munkacsoport létrejötte.
Kertész Krisztián mondja: "teljesen magunk szerveztük az akcióinkat, így mi hirdettük meg a rendezvényeinket, saját zsebből fizettük az aláírásgyűjtő ívek, szórólapok kinyomtatását." Előbb helyi, iskolai aláírásgyűjtések indultak az iskolákban, óvodákban, majd online petíciót indítottak, amelyet ötszázan írtak alá és amit több intézményvezető is támogatott.
Az elmérgesedő kispesti helyzetet hamar felkarolta az országos média – kormánypárti és ellenzéki sajtó egyaránt beszámolt a kispesti menzahelyzetről. Az egyre gyakoribb híradások nyomán 2013 januárjában Aáry Tamás Lajos, az Oktatási Jogok Biztosa vizsgálatot rendelt el az ügyben, és hetekig vizsgálódott a kerületben, meghallgatott intézményvezetőket, helyi orvosokat, ám úgy tudni, hogy azóta sem jutott eredményre.
A pártok közül a Lehet Más a Politika (LMP) repült rá az ügyre. Az LMP sajtótájékoztatóján megjelent a Pensió szakmai igazgatója is, aki nyilvánosan vitába keveredett a sajtótájékoztatót tartó politikussal és fennhangon cáfolta, hogy a cég „büdös virslit vagy penészes sonkát” szállított volna. Később a cég úgy fogalmaz erről: botrányba fulladt a sajtótájékoztató.
A cég álláspontja
Megkérdeztük a szolgáltató Pensió 17 Kft. véleményét is az év eleji történtekről. A cég szerint a sajtóban az év elején ismertetett esetek durván eltúlzottak voltak, illetve több valótlanság is szerepelt a közzétett cikkekben.
A Pensió tájékoztatása szerint az ÁNTSZ és a NÉBIH 2012-ben és 2013-ban mintegy harminc vizsgálatot tartott a kispesti Hofherr konyhában – ott készülnek a kerület közintézményeibe kiszállított ételek – ám a hatósági vizsgálatok egyetlen esetben sem igazolták a szülői bejelentéseket.
2011 augusztusából
A cég nekünk küldött válaszában több helyütt is arra céloz, hogy szerinte a civil (a Pensió következetesen macskakörmök között „civil”-ként említi a tüntetőket) tiltakozások mögött valamiféle szervezett hangulatkeltésről volt szó – ám azt már konkrétan nem jelölték meg, hogy ki vagy miért szervezte volna a szülői tiltakozásokat.
A Pensió egy korábbi, Gajda Péter polgármesternek írt levelében úgy fogalmaz: a helyi, iskolai-óvodai tálalókonyhák szerintük komoly hiányosságokkal küzdenek és szerintük ez is felelős a kialakult helyzetért.
Ebből is egy kicsit, abból is egy sokat
Kertész Krisztián szerint a leginkább mellbevágó az volt az önkormányzat és a cég, illetve a civilek közötti tárgyalásokon, hogy úgy érezte: az önkormányzat sokszor magára hagyta a civileket a céggel szemben, amelyik a civil demonstrálók szerint keményen, már-már fenyegetően lépett fel velük szemben. A Pensió válaszlevelében úgy fogalmaz, időközben több polgári pert indított a szerinte valótlanságot állító civilekkel szemben. A civilek egyelőre nem tudnak ilyen perről.
Ugyanakkor az önkormányzat (természetesen megkérdeztük a polgármesteri hivatalt is a történtekről, ám ott nem kívántak bővebben beszámolni a korábbi menzahelyzetről) láthatóan próbálta csitítani a kialakult botrányt. Gajda Péter polgármester egy 2012 őszi levelében a szerződésbontást is kilátásba helyezte a Pensióval szemben – igaz, ez a civilek szerint inkább retorikai lépés volt, mivel a vállalkozási szerződés erre nem igazán adott volna lehetőséget az önkormányzatnak.
Az önkormányzat idén februárban végül egy több lépésből álló megoldást hozott tető alá: az önkormányzat Humánszolgáltatási Irodája folyamatosan véleményezi, illetve figyeli a kispesti menzák kínálatát és egy háromoldalú – önkormányzatot, a céget és a civileket – felsorakoztató munkabizottság is megvitatja az időközben felmerült kérdéseket.
Végül: a Pensió 17 Kft. februárban csatlakozott a hazai menzák megújítását célzó Minta Menza programhoz.
A háromoldalú munkabizottság nem sok ülést ért meg. A civilek úgy érezték, hogy az egész egy színjáték, amit azért rendeztek, hogy ott „levezessék a gőzt”. „Elmondtuk, amit gondoltunk, a cég meg elmondta, hogy szerinte minden rendben. Az önkormányzat résztvevői pedig végighallgatták az előadást és minderre rábólintottak” – nagyjából így zajlottak ezek a megbeszélések Kertész Krisztián szerint.
Ugyanakkor az önkormányzat honlapján elérhetővé tette a menzák ellenőrzésével kapcsolatos, a Pensióval folytatott levelezését, illetve heti értékeléseit, ami meglehetősen plasztikus képet ad a kispesti menza minőségéről. Az értékelések is egyértelműen a civilek év eleji panaszait igazolják vissza: Az év eleji adatlapok mindjárt egy zöld virslis eset említésével indul (a Pensió tagadta, hogy valaha is ilyen történt volna), és az év első felében felvett minősítésekben hemzsegnek az „ehetetlen”, „gusztustalan” illetve hasonló jelzők.
Az év második felére mintha javulás állt volna be, sőt: a júliusi adatlapokon már a napok felében szerepelt az év elején még egyetlen alkalommal sem látható „rendben” jelzés.
A jobb kiszolgálást jelzik a 2013-2014-es előfizetések. Míg az év első felére volt, ahol 50%-kal is csökkent az előfizetők száma, a szeptembertől induló tanévre már több helyütt a régi előfizetési adatok köszönnek vissza. Az önkormányzathoz benyújtott étlapokról már visszaköszönni látszanak a Minta Menza program célkitűzései, így az étlapon egyre több az egészségesebb alapanyagból készülő étel.
Bár a Pensió mindmáig védi a mundér becsületét, mondván: csak kisebb bajok voltak a kiszállított ételek minőségével, közben a cég is jó pár változtatást hajtott végre. Így időközben lecserélték a konyha korábbi séfjét, az intézményekbe üzenő füzeteket helyeztek el, ahol a szülők bármikor jelezhették a fenntartásaikat a szolgáltatónak, illetve magát a konyhát is nyitottá tették, azaz oda bárki bármikor bemehet és ellenőrizheti.
A civil tiltakozások májusra gyakorlatilag kifulladtak, nem mellesleg addigra újra ehetővé vált a kispesti menza. Ugyanakkor a jobb minőség többe is került a szülőknek.
Nem sokkal az életbe léptetett változtatások után, májusban az önkormányzat összesen 10%-kal emelte meg a Pensió 17 Kft.-nek járó juttatás összegét – ebből 5,7% volt a szülőket, 4,3% pedig az önkormányzatot terhelő díjtöbblet.
Bár a civilek itt is tiltakoztak, mondván: akkor formálódott az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) a menzára vonatkozó miniszteri rendelet, ami néhány hónapon belül a Minta Menza programnál jóval szigorúbb szabályokat írna elő a szolgáltatóra, továbbá hiányolták a Pensió konkrét vállalásait a 10%-os díjtétel-emelés fejében. Az önkormányzat végül elfogadta az emelést.
A legkisebbek a legkevésbé válogatósak
„Kispest „laboratóriumi minta arra, ami az országban közétkeztetés címén zajlik”- fogalmazott Szél Bernadett (LMP) képviselő még korábban, a kispesti menzabotrány idején.
Nos, ez csak részben lehet igaz. Ha az országos menzákon vizsgálódó Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal (NÉBIH) érzékszervi-vizsgálati eredményeit böngésszük, abból inkább az tűnik ki, hogy a kispesti menzák minősége korábban sem különösebben tért el az országos átlagtól.
A különbség – bár ezt természetesen nem tartalmazzák a NÉBIH jelentései – az volt, hogy másutt nem tüntettek a civilek. A NÉBIH vizsgálati lapjain a leggyakoribb a „átlagosnál gyengébb” minősítés, míg a „kiemelkedő” minősítésű étrend ritka, mint a fehér holló.
Egy átlagosra értékelt ebéd a Nébih vizsgálatában: Jó étvágyat mindenkinek!
Igaz, alkalmasint egy gyakorlott háziasszonynak sem lenne könnyű dolga, ha nagyjából 300 forintból kellene ebédet főzni egy személyre – még akkor sem, ha nagyker áron vásárolja a hozzávalókat.
A menzák árai között helyenként meglehetősen nagy a szórás, ám jelenleg nagyjából négy és hatszáz forint közötti összegért jutnak az óvodások, kis- és középiskolások napi háromszori ételhez. (A Pensió a drágább szolgáltatók közé tartozik: a 10%-os normaemelés után az óvodások 583, a kisiskolások 709 forintért kapnak ellátását.)
A szolgáltatási összeg nagyjából kétharmadát teszi ki az alapanyagköltség, a fennmaradó egy harmadból kell a szolgáltatónak kihozni a rezsit, a munkabéreket és persze a saját hasznát is. Ennek megfelelően a közétkeztetésben dolgozók fizetése rendívül alacsony, 50-60%-a a vendéglátóipari átlagnak és a vállalkozó olyan olcsó alapanyagból próbál dolgozni, amilyenből csak tud, ami gyakorlatilag futószalagon termeli az olyan hibákat is, mint amik miatt Kispesten kirobbantak a tiltakozások az év elején.
Szakmai forrásaink úgy vélik: a gyakran előforduló minőségi problémákkal is magyarázható, hogy a nagyjából 600 ezer iskolást ellátó hazai közétkeztetésben felfelé haladva a korfán folyamatosan csökken a menzán étkezők száma. Piaci becslések szerint, míg az általános iskolák alsóbb évfolyamain a tanulók 60%-a jár a benti konyhára, addig a felsőbb évfolyamoknál és a gimnáziumi tanulók között előfordul, hogy a tanulók alig fele étkezik bent.
A minőségi problémák másik veleje a jelenlegi közbeszerzési rendszer. A forráshiányos önkormányzatok érthetően annak adják a megrendelést, aki a legalacsonyabb – sokszor irreálisan alacsony – szolgáltatási díjat határoz meg. Ugyanakkor csodák nincsenek: a kevesebből nem lehet jobbat, többet kihozni.
A nagyobb cégeknél persze még elképzelhető lenne, hogy a cégméret okán le tudják tornászni az üzemeltetési költségeiket és valamivel olcsóbban tudnak alapanyaghoz jutni.
De szakmai vélekedések arra is rámutatnak, hogy a négy-öt nagy cég – ide sorolódik a Pensió is – mellett feltűnően sok a kicsi, néhány intézményt ellátó kisvállalkozás is, ami elvileg nem is tudna talpon maradni, ha nincs mögötte az önkormányzat támogatása – írták körbe a szakmai fórumokon máskülönben közismert tényként kezelt korrupció jelenségét.
Kisebb cégeknél nem is annyira az anyagi juttatás, mint az ismerős vállalkozásának tett szívesség dominál, nagy cégeknél viszont komoly összegek cserélhetnek gazdát, különösen, hogy ilyenkor a cég több éves, akár 10 évre szóló fix megrendeléshez jut.
A szakma ismerői szerint a legfontosabb az lenne, hogy a közbeszerzésben fokozottan érvényesüljenek a minőségi szempontok (akár úgy is, hogy valamivel drágább ajánlat nyerjen) mivel így ki lehetne szűrni az ügyeskedő cégeket.
Ebből a szempontból jó kezdeményezésnek látják az EMMI közétkeztetési rendeletét, ami 2014 januártól meglehetősen szigorú elveket érvényesítene a hazai menzákon. Igaz, az EMMI rendelete jó pár, tradicionálisnak tekintett „magyar” ételt (túrógombóc, csusza, rántott hús) száműzne a gyerekek és fiatalok étrendjéből.
A másik érzékeny kérdés az ár, különösen egy olyan piacon, ahol a szolgáltatók gyakran még az infláció hatását is igen nehezen tudják érvényesíteni. Az EMMI szerint a rendelet következtében nem várható infláció feletti drágulás a menzákon, vagyis: nem hoz drágulást a rendelet, azonban ezt szakmai források afféle politikai ígérgetésnek minősítették és alsó hangon 30%-os drágulást vetítettek előre.
Alighanem utóbbi lehet az igaz: a kispesti önkormányzat májusi normaemelés kapcsán készített hatástanulmányából kitűnik, hogy a Minta Menza menüje – az EMMI jogszabálya máskülönben jóval szigorúbb, mint a program – 14 és 39%-kal emelné a vállalkozónak járó díjtételeket.
Kép: Nébih, Atalakuló Wekerle
Authors: Tudatos Vásárló
