Történt egyszer Máramarosszigeten, hogy a spanyol rítusú zsidó közösség megelégelte a samesz (templomszolga) viselkedését.
Panaszt tettek Samuel Danzig (1873-1944) rabbinál, követelték, hogy rúgja ki az illetőt. A rabbi sorra maga elé rendelte a vádlókat, hogy kikérdezze őket! Zavarban volt, mert egy ember megélhetéséről volt szó. Márpedig a Tóra parancsa szerint nem lehet egy embert csak úgy elítélni. Két, három, vagy annál több tanú kell ahhoz, hogy igazságos ítéletet hozhasson, hogy „halálra” ítélje az illetőt!
Jöttek sorra a vádlók. Egyikük elmondta, hogy a samesz részeges. Másik azt állította róla, hogy káros szenvedélye van: szeret kártyázni. Jött olyan is, aki azzal vádolta, hogy érdeklődése, elég elítélhető módon kiterjed a szebbik nemre, holott házas ember. Végül, jött a koldus is, akit „bolond Harry”-nak neveztek. Elmondta, hogy ő is sok szóbeszédet hallott az illetőről. De nem állhatja meg, hogy néma maradjon, miután az ember soha se ment el úgy mellette, hogy ne adjon neki egy kis pénzadományt. Gyakran előfordul, hogy húst, kalácsot és bort küld neki, hogy kellőképpen megtarthassa a Szombat szent napját.
A rabbi három nap gondolkodási időt kért. Annak elteltével összehívta közösségét és elmondta beszédét:
„Ti itt mind azt kéritek tőlem, hogy rúgjam ki a sameszt. Azt várjátok tőlem, hogy áldozzam fel, hogy „öljem meg” az embert. Jöttetek és elmondtátok kifogásaitokat. Igen! Valóban, ezek súlyos vádak, ami miatt valóban ki kéne rúgni a szerencsétlent. De ismeritek a Szentírásból Ábrahám megpróbáltatásának történetét. Isten parancsba adta: „Vedd egyetlen fiadat, Izsákot, és áldozd fel őt égőáldozatul.” Ahhoz, hogy megöljünk egy embert, ahhoz Isten parancsa kell! Ábrahám kész volt feláldozni fiát, mert szerette Istenét, aki parancsba adta: vedd és öld meg, „áldozd fel”! Majd jön a legkisebb angyal, akinek még nevét sem smerjük, olyan jelentéktelen. Ez a legkisebb, ismeretlen, nevesincs angyal mondja: „Ne nyújtsd ki kezed!” Ne öld meg! És Ábrahám valóban nem emelte kezét fiára. Nem teljesíti Isten parancsát, mert egy kis angyal szava is elég volt számára, hogy fia, akit az előbb még kész volt feláldozni, életben maradjon! Ti mind azt kéritek, vesszen a templomszolga samesz! Csak Harry koldus mondott egyedül jót róla. Harry a kis angyal! Döntöttem! Nem rúgom ki a sameszt! Nem veszem el a megélhetését! Ne öljük meg a sameszt!
És a samesz megmaradt samesznek, és megváltozott, és rövidesen mindazok, akik vádolták rájöttek, milyen helyes volt a rabbi ítélete!
Tanuljatok belőle emberek! Halljátok a nevesincs angyal szavát: „Ne nyújtsd ki kezed a fiúra!”
SZERDÓCZ ERVIN
rabbi
Megjelent az Újpesti Naplóban
