Tarlós István főpolgármester írása az Óbuda újság 2018. évi 11. számában jelent meg. A cikk az alábbiakban olvasható.
A Római-parton a Nánási út – Királyok útja kizárólagos védműnyomvonalához ragaszkodó, tiltakozó „keménymag" a facebookján még mindig fogcsikorgatva vagdalkozik és vádaskodik, pedig ez egyre érthetetlenebbé válik. Állandóan újabb és újabb szakvéleményeket követelnek, és hetedik éve azt erőltetik, hogy nem volt elég vita.
A probléma (nem lényegtelen politikai motivációktól független) fő eredője egy gyakorlatilag feloldhatatlan érdekellentét a parton élők és tevékenykedők, ill. a Nánási úti tiltakozók közt. Míg utóbbiak ráolvasás szerűen ismételgetik: „a Nánási út – Királyok útja az egyetlen megoldás, ne tegyék tönkre a Római-partot, ingatlanpanama stb.", addig a partiak ilyeneket írnak: „Valami bolond Nérók a 70 ha Római-parton élőket, dolgozókat és sportolókat árvizekkel, fertőzésveszélyekkel sanyargatják 64 éve, nem biztosítva számukra az árvízvédelmet! Úgy látszik, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak és a III. kerületi önkormányzatnak sehogy nem tetszik a védmű parton történő megépítése. Nem tudni, mi okból, de a 70 hektáron élők, dolgozók és sportolók fizikai és egzisztenciális megsemmisítését tűzte ki valaki célul. Háttértámogatásnak a „civil" favédőket és ellenzéki pártokat használják fel."
Mindez önmagában szinte mindent elmond az ügyről.
Ami az ellenzéki pártokat illeti, az MSZP (ideértve a jelenlegi DK-t is) és a liberálisok képviselői most látványosan a Nánási út – Királyok útja nyomvonal mellett szavaztak (súlyos kisebbségben). Azok a képviselők is (pl. Gy. Németh Erzsébet, Szaniszló S., Horváth Csaba), akik röviddel a mi hivatalba lépésünk előtt a következő közgyűlési határozatot hozták /szó szerint/: „a Főv. Közgyűlés úgy dönt, hogy a meglevő római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozza meg…" Vagyis érdektelen a „nyári gát" elmélettel misztifikálni, az nem releváns. A Nánási út – Királyok útja nyomvonalra kijelentik, hogy az az elsőrendű védvonal, de oda nem terveztek semmit.
Amiről döntöttek, az „mobilgát a partélen(!)". Ez a határozatuk címe is. Indoklásuk volt (a határozat szerint): „a hullámtéri ingatlanok területe árvízmentesítetté és fejleszthető területté válik, a parti ingatlanok használati és forgalmi értéke növekszik." Ennyit az ellenzékről. No komment.
A minap a Fővárosi Közgyűlés döntött a parttal párhuzamos védműelem nyomvonaláról. (A másik három elem – Aranyhegyi-patak, Pünkösdfürdő, Barát-patak – sorsa nem vitatott, nemsokára kezdődhetnek a munkák, ugyanez a helyzet a tájfejlesztéssel is. Már ez sokkal több a területen, mint amennyi 1965 óta összesen történt).
A minapi döntés a hetedik vagy nyolcadik szakvélemény (a tudósokból, egyetemi tanárokból, vezető vízügyi és egyéb szaktekintélyekből álló grémium többségi írásos álláspontja) alapján született. A többségi véleményben – egyebek mellett – az alábbiak olvashatók:
-
A védett vagyonérték tekintetében előnyösebb a Duna-parti változat
-
Környezet- és természetvédelmi szempontból nincs jelentős különbség a két változat között, mindkét változat megőrzi a Római-part jelenlegi arculatát, természeti értékeit és az elengedhetetlenül szükséges fakivágás mennyiségében is egyensúlyt mutat.
-
A parthasználat hozzáférhetősége tekintetében előnyösebb a Duna-parti változat
-
Egyértelmű számunkra, hogy a Nánási út – Királyok útja nyomvonal kiegészítve egy parti LNV-re kiépített másodlagos nyomvonallal a mintegy 70 ha-os Nánási útig terjedő terület védelmére jelentősen magasabb költségigényű.
-
A Testület a védvonalat a Duna-parti sávban a TÉR-TEAM Kft. által kidolgozott koncepcióterv szerinti telekhatár – kerítések nyomvonalában javasolja továbbtervezni
-
Külön figyelem fordítandó a szivárgások modellezésére és a megfelelő szivárgók kialakítására
(A kisebbségi álláspont sem tesz javaslatot egy kizárólagos Nánási út – Királyok útja nyomvonalra, és a többségi véleményben jelölt változatot nem utasítja el.)
A most elfogadott telekhatár – kerítések többségi támogatást élvező javaslatot egyébként a III. kerület beterjesztése alapján vizsgáltatta a Közgyűlés, de az elképzelés alapvetően „civil koncepció" volt.
Ennek alapján döntött tehát a képviselők nagy többsége a telekhatár – kerítések végleges nyomvonala mellett, hozzátéve,
