A fűtési megoldások szempontjából eddig úgy tekintettünk az ablakra, mint a rendszer gyenge pontjára: itt szökik ki a drágán előállított hő, hogy lakásunk helyett az utcát fűtse.
A hő- és energiaveszteség közel 40%-át szoktuk a nyílászárók számlájára írni, ami meghatározó mennyiség akkor is ha gázzal, villannyal vagy fával fűtünk. A fűtőüveg pontosan itt, az épületek hőmegtartás szempontjából legkritikusabb pontjain, a nyílászáróknál biztosít nem csak extra védelmet, de fűthető felületet is.
A fűtő üveg nem új találmány, maga a technológia hosszú évek óta rendelkezésre áll. Csipkerózsika álmából a földgáz világpiaci árának elképesztő mértékű megugrása ébresztette fel, amikor a korábbi tendenciákat megdöntve, hirtelen az elektromos áram díjszabása lett lényegesen kedvezőbb. Ekkor indult el igazán a diadalútja, hiszen sokoldalú felhasználási lehetőségeinek köszönhetően hosszú távú megoldást biztosít az energiahatékony fűtés megvalósítására.Maga a fűtő réteg egy láthatatlan, nanotechnológiával felvitt fémvezető bevonat, amely elektromos áram hatására hőt termel. Már olyan jelentős építményekben is megtalálható, mint a Múzeumkert Kertészháza, a Fiumei úti sírkert Apponyi-hintó üvegpavilonja, a Teleki–Tisza-kastély és a Szent István Bazilika melletti lift üvegburkolata.
„Nem elhanyagolandó az sem, hogy aki ma ingatlant szeretne venni, az egyik legfontosabb szempontként veszi figyelembe az energiahatékonyságot. Minél többféle fronton rendelkezik az épület az energiahatékonyságot elősegítő alkotóelemekkel, az ingatlan annál értékesebbé válik. De azt is megfigyelhetjük, hogy egyre többek számára lényeges a környezetvédelem is, mind többen törekednek arra, hogy mindennapjaikban lehetőségeikhez mérten minél inkább járuljanak hozzá. Az energiahatékony építési megoldások, mint a fűtő üveg, csökkenthetik az épületek káros környezeti hatásait, mivel kevesebb energiafelhasználást igényelnek”, emelte ki a Rákosy Glass tulajdonosa és vezetője.