Rendkívüli ülésen tartott a Fővárosi Közgyűlés 2018. június 13-án. A testület támogatta, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban – az ügyben felkért tudós társaság többségi javaslata alapján – a Dunával párhuzamos védmű a kerítések nyomvonalában húzódjon, ezt a változatot terveztetik tovább. A közgyűlés felkérte a főpolgármestert, tárgyaljon a kormánnyal annak pénzügyi fedezetéről, hogy egyszerre végezhessék el a Lánchíd és a Váralagút felújítását. A testület eredménytelennek nyilvánította a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós eljárást.
A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban a Dunával párhuzamos védműszakasz-változatok közül – az ügyben felkért tudós társaság többségi javaslata alapján – a parti sávban létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonalat fogadta el, és annak továbbtervezését támogatta a Fővárosi Közgyűlés 20 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett. A Dunával párhuzamos védműszakasz megvalósításáról a közgyűlés a továbbtervezést követően, a kisajátításhoz kapcsolódó kártalanítás költségeinek ismeretében dönt.
A közgyűlés – egyhangú szavazással – a Csillaghegyi-öblözetben élők árvízi biztonsága érdekében ismételten megerősítette elkötelezettségét a pünkösdfürdői védmű jogszabályoknak megfelelő magasítása és az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi művének fejlesztése mellett. A környéken élők rekreációjának, szabadidős lehetőségeinek biztosítása érdekében a pünkösdfürdői védmű melletti területen új közparkot alakítanak ki.
A közgyűlés tavaly szeptemberben Bús Balázs III. kerületi polgármester javaslatára döntött arról, hogy a tervező készítsen szakértői anyagot a Római-parton a kerítésekhez közeli nyomvonalváltozat megvalósíthatóságáról. Mivel „a budapesti beruházások körében általában nem tapasztalható mértékű viták bontakoztak ki" a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi rendszerének legjelentősebb, a Dunával párhuzamosan mintegy 3,5 km hosszan kiépítendő védműszakasz nyomvonalával kapcsolatban, Tarlós István főpolgármester tavaly novemberben egy többlépcsős szakmai konzílium megrendezését tartotta tanácsosnak. A grémium munkájában való részvételre felkérést kaptak a vízügy és néhány járulékos szakma jeles képviselői. A cél az volt – olvasható az előterjesztésben –, hogy a konzultáció eredményeként megfogalmazott szakmai javaslattal őszinte, elfogulatlan szempontok alapján megkönnyítsék a közgyűlés végleges döntését a nyomvonalról. A szaktekintélyek többsége a védvonalat a Duna-parti sávban, a kerítésekhez igazodó nyomvonalon javasolta továbbtervezni.
Tarlós István főpolgármester a napirendi vitában azt hangsúlyozta: semmi mást nem akarnak, mint megvédeni a csillaghegyi öblözetet, az ügyben nyolc szakvélemény készült, de olyan megoldás nem létezik, amellyel mindenki teljesen elégedett lesz. Felidézte az előző városvezetés idején, 2009-ben hozott határozatot, amely a római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozta meg. Ezt akkor azzal indokolták – tette hozzá –, hogy így a hullámtéri ingatlanok területe árvízmentesítetté és fejleszthető területté válik, a parti ingatlanok használati és forgalmi értéke pedig növekszik. Erre a határozatra igennel szavazott Horváth Csaba, Demszky Gábor, Gy. Németh Erzsébet, Szaniszló Sándor, Szabadai Viktor, azon a közgyűlésen a Fidesz nem volt jelen – emlékeztetett a főpolgármester. Tarlós István az érintett, jelenlegi ellenzéki képviselőkre utalva úgy fogalmazott: „megértem a mosakodást, mert ahhoz képest, hogy Önök a partélen akartak gátat építeni, erről határozatot hoztak, ehhez képest most azért küzdenek, hogy a Nánási útra kerüljön a nyomvonal". Emlékeztetett rá, hogy a 2009-es határozatban foglaltakkal kapcsolatban nem csináltak semmit, nem voltak tervek, szakértői anyagok, nem tartottak lakossági fórumot. „Ahogy hivatalba léptünk, megpróbáltuk az ügyet elindítani, amivel 20 évig semmit sem kezdett az előző városvezetés, amely egy forintot nem költött a Római-parton az árvízvédelemre" – fogalmazott, hozzátéve, hogy kezdő összegnek szereztek 1,5 milliárd forintot a beruházásra. Tarlós István közölte: ma nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkorák lesznek a végleges költségek. Ezek emelkedését az okozza, hogy a 2013-as árvíz után változott a mértékadó árvízszint, szigorúbbak lettek az előírások, a beruházásba belekalkulálták az Aranyhegyi- és a Barát-patak védelmét, valamint a pünkösdfürdői védmű magasítását,
