Tarlós István főpolgármester és Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester szerda délelőtt ünnepélyes keretek között lerakta a Budapest Airport Aréna néven megújuló lőrinci sportcsarnok alapkövét.
Az eseményen az 1977-ben átadott sportcsarnok, valamint az ott otthonra lelt PLER kézilabdacsapat múltját felidéző kisfilm levetítése után Tarlós István elevenítette fel az 1950 óta Budapest XVIII. kerületének számító városrész történetét. Kiemelte: a csarnok mindig a pestszentlőrinci sportélet jelképének számított. Hozzátette: az intenzív és sokoldalúan kihasznált épület a 21. század igényeit már nem képes kielégíteni, miután műszakilag és energetikailag is elavult.
"Az eddigi sportcsarnok 400 néző befogadása volt alkalmas, az új aréna akár 1000 látogatót is képes fogadni, sporteseményeken kívül pedig más jellegű rendezvények befogadására is alkalmas lesz" - mondta a főpolgármester, jelezve, az új létesítmény energiatakarékos és akadálymenetesített lesz. Tarlós István közölte: az új aréna példa lehet arra, hogy a kis közösségek milyen sokat tehetnek a lakosság egészségéért.
"A sportnak az egészségmegőrző szerepén túl közösségformáló és közösségmegtartó ereje is van, így a közjót szolgálja. A mai alapkőletétellel új korszak kezdődik a XVIII. kerület és az itteni sport életében" - mondta. Kiemelte: Budapest vezetése közel tíz éve támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a közösségek életének minőségi javítását szolgálják.
Ughy Attila, pestszentlőrinci polgármester emlékeztetett arra, hogy az egykori téglagyár helyén 1977-ben épült fel az a sportcsarnok, amelynek falait már elbontották, hogy hamarosan egy modernebb váltsa fel, majd utalt a kormány sportpolitikájára, amely lehetővé teszi a sportlétesítmények és sporttelepek megújítását.
"A Budapest Airport Aréna néven új életre kelő létesítmény reményeink szerint tovább színesíti a kerület sportéletét, és a 21. század igényeinek megfelelve nemzetközi események megrendezésére is alkalmas kézilabdacsarnokká válik" - mondta Ughy Attila.
A bruttó 2,163 milliárd forintba kerülő munkálatok februárban kezdődtek el, és a tervek szerint 12-15 hónap múlva, jövő nyáron vagy ősszel fejeződnek be. Az épületen kívül megújul a környezet is, növelik a parkolóhelyek számát, míg a csarnok előtti zöld területre fitnesz-parkot terveztek.
Az alapkőletétel során a díszvendégek elhelyeztek egy időkapszulát is, amelybe az általuk aláírt emléklap, a kerület zászlaja és egy kerületi újság, a ferihegyi repülőtér kifutópályájának egy darabja, valamint a PLER-játékosok által dedikált mez került, míg a Magyar Kézilabda Szövetséget képviselő Zsiga Gyula szakmai igazgató a szövetség zászlaját helyezte el benne.
MTI
Tarlós István főpolgármester teljes beszéde az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Vezérigazgató Úr! Tisztelt meghívottak!
„A várostervezés, az a művészet, amely várost alapoz meg illő tekintettel a lakosok egészségére és kényelmére, az ipar és a kereskedelem boldogulására és az épületek szépségére. „- nyilatkoztatták ki Budapestet jelentős fővárossá tévő nagy elődeink, az egykori Közmunkák Tanácsának tagjai az 1800-as évek alkonyán. A városfejlesztőkkel szemben támasztott elvárások mára nem sokat változtak.
Pestszentlőrinc és Pestszentimre, a főváros délkeleti kapuja, 1950 óta Budapest 18. kerülete fontos része Budapest városfejlesztési terveinek. A közel 42 km2-es terület története a 18. századig nyúlik vissza, amikor Szent Lőrinc és Péteri puszta Grassalkovich Antal tulajdonába került. 1799-től Mayerffy Xavér Ferenc, Pest és Buda megbecsült polgára, Széchenyi István gróf barátja bérelte és virágoztatta fel a területet. Mintagazdasággá fejlesztette a majort, a nevét viselő Ferihegyen, a mai repülőtér helyén szőlőfajta-gyűjteményt létesített. Hosszú időn át jellemzően mezőgazdasági művelés folyt a környéken. Az 1960-as – 70 - es években, mint Budapest több kerületében, ipari létesítmények, közintézmények mellett több tízezer embert befogadó lakótelepek épültek.
Az elmúlt két évtizedben a korábban működő gyárak többsége megszűnt, az utóbbi években a foghíjtelkeken és a település határán főként társasházak, lakóparkok épülnek. A térséget sokan a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezeteként ismerik, pedig ebben a népes kerületben, 22 önálló elnevezést viselő lakónegyedben ma több, mint 100 ezer ember él.
