A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa úgy döntött, hogy el kell bontani a Nyugati téri felüljárót. A bontásról szóló hírt Tarlós István főpolgármester jelentette be szerdán a Kossuth Rádióban.

A Nyugati téri felüljáró bontásának terve régóta napirenden van. A napokban megszületett a végeredmény: a Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén úgy döntött, hogy el kell bontani a felüljárót. Erről Tarlós István főpolgármester beszélt a Kossuth Rádiónak adott szerda reggeli interjújában.

„Városképi szempontból rendkívül csúnya” – magyarázta a főpolgármester, hogy miért van szükség a bontásra.

A Nyugati téri monumentális felüljárót 1981. november 10-én adtak át. Létezését az 1960-as, 1970-es évek közlekedés-fejlesztési elképzeléseinek köszönheti, az akkori tervek szerint Budapestet teleépítették volna közúti felüljárókkal, a belváros minden jelentősebb csomópontja kapott volna egyet. A Baross téren és a Nyugati pályaudvarnál el is készült egy-egy hatalmas építmény.

A felüljáró építését az észak-déli metró beruházásához kapcsolódva hagyták jóvá. Akkor az volt az alapelv, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A villamos úgy is megszűnik, hiszen helyette ott a metró, a gyors közlekedést meg nem szabad lámpákkal akadályozni. A legjobb megoldásnak akkor azt tűnt, hogy a fő irányokat elválasszák egymástól, így a Nagykörút felett a Bajcsy-Zsilinszky út forgalmát egy felüljáróval vezessék át a Váci útra.

Ettől a csomópont kapacitásának közel két és félszeres növekedését várták és egyúttal a dugók csökkenését is. Vizsgálták azt is, hogy aluljáróban vezessék át a forgalmat, de az majdnem a duplájába került volna, igaz, ahogy az 1974. szeptember 30-i Fővárosi Végrehajtó Bizottsági előterjesztés fogalmaz, a városképet nem bontotta volna meg.

A Nyugati téri – vagy akkori nevén Marx téri – kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1980-ban kezdték építeni, és 1981. november 10-én adták át a forgalomnak. Közismert az a történet, miszerint az előírt technológiát – a városvezetés sürgetésére – nem tartották be a feszített elemek ragasztásánál, ezért a két oldalról épülő felüljáró közepén volt némi szinteltérés, de ez valójában a híd szerkezetét nem befolyásolta. Az autós felüljáró mellett, ahhoz csatlakozva épült egy gyalogos felüljáró is, amely egyik oldalon a Skála Metró áruház épületéhez kapcsolódott, a másik oldalon, a Nyugati pályaudvar melletti buszvégállomáson egy furcsa tört lépcsőben végződött. Ezt a gyalogjárót 2017 szeptemberében elbontották.

De mi a baj a felüljáróval, hogy most el akarják bontani? Műszaki szempontból semmilyen probléma nincs vele – hiszen Magyarországon nagyon odafigyelnek a hidak, felüljárók állapotára –, ráadásul 2015-ben jelentős felújításon esett át. Valójában az változott meg, ahogy ma a közlekedésről, a közlekedés szervezéséről gondolkodnak a szakemberek. Emellett az eltelt közel 40 évben után a városhasználat, a városról való gondolkodás is alapvetően megváltozott.

Ma már Budapesten is egyre több helyen visszaengedik a gyalogosokat a felszínre, sőt növekszik az igény arra, hogy a belváros a gyalogosoké, kerékpárosoké legyen. Mindemellett az is bebizonyosodott, hogy a metró miatt megszüntetett villamosok hiányában ezek az utak élettelen városi autópályákká válnak. A Bajcsy-Zsilinszky út, a Rákóczi út vagy az Üllői út jó példa erre.

A Nyugati téri felüljáró elbontása egyébként az elmúlt években többször is felmerült. Hogy a mostani döntést nem volt egyszerű meghozni, az kiderül Tarlós István említett interjújából is. Elmondása szerint korábban az volt a szakemberek álláspontja, hogy csak abban az esetben lehet „eltüntetni” a felüljárót eltüntetni, ha méregdrágán épül helyette egy közúti aluljáró. Ami azért is nagyon drága lett volna, mert a Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat.

A főpolgármester szerint a tervezést végző FŐMTERV a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés, a felüljáró nélkül, ezt a döntést a közfejlesztési tanács elfogadta. Utalt arra, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen biztosítani kell, hogy a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedjenek, de mint mondta, ez a tervezők szerint megoldható.

A bontásról szóló döntést még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, ám Tarlós István azt mondta az említett interjúban, hogy a közfejlesztési tanácsi döntéseket eddig minden esetben jóváhagyta mindkét testület, így most is erre számít.

A Magyar Mérnöki Kamara Mérnöki Innovációt Támogató Alapítványa még 2017-ben fiatal mérnököknek írt ki pályázatot, amelyre közlekedésfejlesztési megoldásokkal lehetett pályázni. A második helyezett Dohány Márton a pályázatra egy olyan videót készített (a PestBuda oldalon is látható volt), amelyen a Nyugati tér forgalomszervezése látható a felüljáró nélkül, de a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton visszaállított villamossal.

Ha megvalósul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának terve, és elbontják a Nyugati téri felüljárót, akkor nem elégségesek az említett intézkedések, hanem a belváros teljes közlekedési hálózatát újra kell építeni.

Forrás: pestbuda.hu

A Budapest rovat további hírei

A szakemberek folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán; csütörtök reggelig 10 897 káreseményről érkezett bejelentés az ország területéről – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi...
A szakemberek folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán; csütörtök reggelig 10 897 káreseményről érkezett bejelentés az ország területéről – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi...
A szakemberek folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán; csütörtök reggelig 10 897 káreseményről érkezett bejelentés az ország területéről – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi...
A legforgalmasabb nyári kezdésen van túl a magyar légiforgalmi irányítás, júniusban mintegy 3 százalékkal élénkebb forgalmat mértek Magyarország légterében, mint tavaly ugyanebben az időszakban, ami...
A hétfő délután átvonult vihar az ország több pontján jelentős károkat okozott a vasúti infrastruktúrában, az érintett vasútvonalak többségén már menetrend szerint indult a vonatforgalom kedd...
Már Villány térségében is kimutatták a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegséget, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fokozott odafigyelésre és védekezésre figyelmezteti a...
A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány újra meghirdette nagy sikerű Tehetséggondozó Programját, amely egyedülálló lehetőséget kínál a médiaszakma iránt érdeklődő fiataloknak. A program...
A MÁV-csoport díjmentesen biztosít vizet utasainak a forgalmas állomásokon a hőhullám tetőzésekor, a legforróbbnak ígérkező napon, csütörtökön – közölte a vasúttársaság az MTI-vel.
Egy modern munkahely ma már jóval többet jelent, mint egy asztal, néhány szék, és a négy fal.
Szeptember elsejére minden diák tankönyve ott lesz az iskolákban: a debreceni Alföldi Nyomdában készülő tízmillió államilag megrendelt tankönyv 75 százalékát már legyártották – közölte a...

A címlapról

A szakemberek folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán;...
A szakemberek folyamatosan dolgoznak a viharkárok felszámolásán;...
A legforgalmasabb nyári kezdésen van túl a magyar légiforgalmi...
A hétfő délután átvonult vihar az ország több pontján jelentős...
Már Villány térségében is kimutatták a szőlő aranyszínű sárgaság...
A Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány újra meghirdette nagy...

Könyvajánló

Egyszer volt, hol nem volt egy szakácskönyv, ami a főzést és a gluténmentes ételeket is megszeretteti a gyerekekkel - egy hiánypótló kötet jelent meg az idei Egészség világnapján, április 7-én!
Tudtad, hogy mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban...
Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nacivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására.
Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot!

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A hazai telekommunikációs szolgáltatók, mint a Yettel és a Telekom, újabb inflációkövető díjemeléseket jelentettek be, amelyek április 1-jétől lépnek életbe. A Telekom például 3,7%-os emelést hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex alapján.
Ha te is keresed a kiutat az alkoholos estékből és a fáradt, kedvetlen, érzelemmentes másnapokból, fusd át velem ezt a kilábalási tervet, hátha találsz inspirálót!
Komoly politikai vita folyik az 2014 évi választási harcról. A szakértelmiség nehezményezi, hogy a választási harc során a különböző politikai pártok nem vonzó gazdasági elképzeléseik ismertetésével, hanem egymás hibáinak feltárásával próbálnak szavazókat szerezni.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Abortuszra készülsz? Úgy érzed, hogy senki nem tud segíteni? Ne engedd, hogy a félelem döntsön helyetted! Vár a megoldás! Vár a segítség!
A Kurfli Közhasznú Kulturális Egyesület pályázatot hirdet 10 civil szervezet számára kedvezményes spot / reklám film elkészítésére.


A hajhullás a 30-50 közötti férfiak 30%-át érinti, efelett az arány 50%-ra nő. Nem lehet csupán néhány kenc segítségével háborút viselni. Legyőzéséhez bizony műtétre van szükség, már amennyiben nem tudunk beletörődni a hajhullásba. Nézzük, mi történik a műtét során. (x)

A magyar szív örökre befogadta és intézményesítette a vajazó kést, mint univerzális eszközt, azonban a ház körüli teendőkre azért vannak ma már jobb, használhatóbb alternatívák.