Szijjártó Péter a Facebookon közzétett beszédében hangsúlyozta, kétféle verseny alakul ki a világon: az egyik az oltásokért zajlik, míg a másik a gazdasági kapacitások globális újraelosztásáért.
Hozzátette, ez a verseny határozza meg a következő évre a magyar külpolitika, a diplomácia és a misszióvezetők feladatait.
A miniszter kifejtette, a verseny a vakcináért ahhoz hasonló, mint ami tavaly tavasszal a lélegeztetőgépekért, védőruhákért és arcmaszkokért folyt. "Ugyanaz pepitában! És a viselkedése is mindenkinek ugyanaz: először azt hallgatjuk, hogy a keleten előállított védekezéshez az eszközök rosszak, gyenge minőségűek, azokat nehogy behozzuk, majd fordulunk kettőt-hármat és azt látjuk, hogy egész Európa Kínából vásárolt maszkokat, lélegeztetőgépeket és az orvosok, nővérek megvédéséhez szükséges védőruházatot" - fogalmazott Szijjártó Péter.
Szavai szerint a kritikák oka ugyanaz, mint amivel a kormány szembesül a keleti nyitás miatt: azok a szereplők, akik már jelen vannak ezen a piacon, nem akarnak maguknak konkurenciát.
"Arról nem is beszélve, hogy mindaddig, amíg lehet minket támadni a keleti beszerzések miatt, addig el lehet odázni a válaszadást arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az, hogy az Európai Unió a vártnál kevesebbet és a vártnál lassabban tud oltóanyagot beszerezni" - emelte ki a miniszter.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy erre egyetlen válasz lehet: "nekünk van itt egy nemzeti érdekünk". Ez pedig nem más, mint, hogy meg kell védeni az emberek életét, egészségét és a munkahelyeiket.
Jelezte, hogy naponta 15 milliárd forintnyi vesztesége származik a nemzetgazdaságnak a korlátozások miatt, és ugyanennyi idő alatt 100-150 ember hal meg, ezért senki nem mondhatja meg, hogy a kormány honnan vegyen vakcinát vagy honnan ne.
Elmondta azt is, tavaly a világ GDP-je 3,5 százalékkal, a világkereskedelmi forgalom pedig 9,2 százalékkal esett vissza, miközben 114 millióan lettek munkanélküliek, elveszett a teljes munkaidő 9 százaléka és a globális közvetlen külföldi beruházások 45 százalékkal mérséklődtek.
Ehhez képest Magyarországon mára annyian dolgoznak, mint dolgoztak a válság előtt; 2020-ban 100 milliárd eurót is meghaladta a magyar export, amivel a 34. lett a világon, miközben a lakosság száma szerint csak a 94. ország - sorolta, hozzátéve, hogy 140 százalékkal nőtt tavaly a külföldről érkező beruházások értéke, és 1434 beruházási projekt volt összességében, ami rekordnak számít.
A miniszter arra kérte az értekezlet résztvevőit, hogy emlékezzenek arra, hogy a kormánynak milyen vitákat kellett "megvívnia" azért, hogy ezt a típusú gazdaságpolitikát vihessék, és ne szociális alapon osszák a pénzt.
Úgy folytatta, aki a mostani helyzetben képes beruházásokat magához vonzani, óriási versenyelőnyre tesz szert. Erről szólnak majd az elkövetkező hetek-hónapok, vagyis arról, hogy a világban létező gazdasági kapacitásokat újra elosztják - fűzte hozzá.
Arra hívta fel a nagykövetek figyelmét, hogy tevékenységük fókuszában a beruházások ösztönzése és a magyar vállalatok exportjának a támogatása legyen.
"Nem lehet más a célunk a következő egy évre, minthogy Magyarország és ezen keresztül a magyar emberek az új világgazdasági korszak nyertesei legyenek" - hangsúlyozta Szijjártó Péter, azzal együtt, hogy csak a nemzeti érdek határozhatja meg a magyar külpolitika tevékenységét.
Ugyanakkor - hívta fel a figyelmet a tárcavezető - az is cél, hogy "barátokat gyűjtsünk", de úgy, hogy "nem adjuk fel magunkat".
"Senki nem tudja jobban, hogy mi a jó a magyaroknak, mint a magyarok, ezért senkitől nem fogadjuk azt el, hogy megvédjen minket magunktól, meg, hogy elmondja, hogy nekünk hogy lenne jó" - fogalmazott Szijjártó Péter.
A miniszter a beszéde végén megköszönte a diplomáciai testület elmúlt egy évben nyújtott "hősies" szolgálatát a világjárvány idején.
MTI 2021. február 25.
